Home Hírek Parlament
Parlament PDF Nyomtatás E-mail
2013. március 16. szombat, 12:20

Kifogásolja a tanügyi törvényt Szabó Ödön

Újra a gimnáziumhoz tartozna a kilencedik osztály az alakulóban lévő új tanügyi törvény alapján. Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, az alsóház oktatási bizottságának tagja tegnapi, nagyváradi sajtótájékoztatóján azt mondta, ezt más módosításokkal együtt már elfogadták a képviselők, a végső jóváhagyást azonban a szenátusnak kell megadnia, amely elé a következő hetekben kerülhet a törvénytervezet.

Szabó Ödön szerint egy jó tanügyi törvény célja az, hogy minél hosszabb ideig iskolában tartsa a gyerekeket, ezt célozza az a törvényi előírás is, hogy Romániában mindenkinek legalább tíz osztályt el kell végeznie. Ez a nemrég az iskolához sorolt előkészítő osztállyal együtt azt jelenti, hogy a diákoknak még kilencedikbe kötelességük eljárni. A statisztikák ugyanakkor azt mutatják, hogy magas, egyes községekben akár 30 százalékot is elér azoknak az aránya, akik az általános iskolai osztályok után nem tanulnak tovább, a honatya szerint pedig a kilencedik osztály középiskolába való átemelése ezt a trendet csak rontaná, hiszen félő, hogy ezek a fiatalok emiatt már nyolcadik osztály után kimaradnak az iskolából, holott a törvény kötelezné őket még egy osztály elvégzésére.

Szabó Ödön ugyanakkor azt sem tartja szerencsésnek, hogy az új tanügyi törvény szerint az iskolaszékekben, vagyis az iskolák vezetőtanácsában az igazgatóval együtt a tanári kar a tagság több mint felét tenné ki a fenntartó önkormányzat és a szülők képviselőivel szemben. A képviselő szerint nem volna egészséges, ha a három fél közül bármelyik olyan pozícióba kerülne, ahol nem kell senkinek a beleegyezését kérnie döntéseihez. Kifogásolta azt a módosítást is, hogy az iskolák diákszáma alapján járó állami támogatást, az úgynevezett fejkvótát a továbbiakban nem volna szabad karbantartási költségekre fordítani – ezzel ugyanis például a rezsiterhek az önkormányzatokra hárulnának, amelyek ezzel párhuzamosan kisebbségbe kerülnének az iskolaszékekben. Szabó Ödön úgy összegzett, szerinte a romániai tanügyi törvények legnagyobb hibája, hogy folyton változnak, és egyik sem tart legalább egy-két kormányzati ciklusnyi időt.

Forrás: kronika.ro

Gyakran változó rendelkezések

A Képviselőház március 5-én, kedden fogadta el az új tanügyi törvénytervezetet, s jelenleg a szenátusban zajlanak erről tárgyalások. Szabó Ödön az RMDSZ álláspontját ismertette szerdán.

 

Az új törvénytervezet szerint szerint a kilencedik osztályok ismét a középiskolai oktatás részét képezik majd, ennek sokan örülnek, az RMDSZ pozíciója pedig semleges, azonban nem árt elgondolkodni néhány aspektuson, mondta Szabó Ödön. Romániában a tíz osztály kötelező, s az uniós trendnek megfelelően nálunk is azt igyekeznek elérni, hogy a fiatalok minél tovább képezzék magukat.

 

 

Változtatások

 

A régi törvény megoldotta a gondot a nulladik osztályokkal, illetve a kilencedik osztálynak az álalános iskolai képzéshez csatolása által – így kijött a tíz év, ami azért fontos, mert amint köztudott, a legtöbb fiatal az általános képzést követően hagyja ott az iskolát, anyagi, vagy más okok miatt. Nem világos az sem, hogyan kívánja az állam büntetni azokat, akik hamarabb maradnak ki az iskolából, hiszen ezáltal megszegik a törvényt. „Nem akarok egyik vagy másik rendszer érdekében szót emelni, tény, hogy nálunk a 4-4-4 éves rendszer számít hagyományosnak, viszont döntések előtt nem árt megismerni a tényleges helyzetet” – jegyezte meg Szabó Ödön.

 

A szakbizottságban viszont javaslatára sikerült kijavítani a törvénnyel kapcsolatos néhány anomáliát is – például azt, hogy a nyolcadik osztályosok csak az adott tanévben tudhatták volna meg, pontosan milyen tantárgyakból kell vizsgázniuk nyolcadik végén. A javaslat az volt, hogy legalább két évvel előtte tudassák ezt a diákokkal. Sikerült kieszközölni azt is, hogy ne csak a dolgozó, hanem a nyugdíjas tanügyi alkalmazottak gyerekei is mentesüljenek bizonyos egyetemi díjak kifizetése alol. Azt is sikerült elérni, hogy ne három, hanem négy év alatt legyen kötelező elvégezni a doktorátust.

 

Amint Szabó Ödön megjegyezte, az egyik legnagyobb gond nálunk az, hogy a fontos módosításokat nem hagyják hatni legalább két évig, így összevisszaság keletkezik és az sem derül ki, melyik rendelkezésnek milyen hatása volt.

 

forrás: erdon.ro

 

 

Elismertetné az egyházi esküvőt

Nagyvárad- Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő bejelentette: márciusban törvénymódosító javaslatot fog benyújtani az egyházi esküvő állami elismerése érdekében.

Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő csütörtökön bejelentette: márciusban törvénymódosító javaslatot fog benyújtani az egyházi esküvők állami elismertetése érdekében, addig is pedig azt szeretné, ha közvita alakulna ki ebben a témában. Egy tanulmány alapján arra hívta fel a figyelmet: az Európai Unió 27 tagállama közül tizenhatban (Csehország, Ciprus, Dánia, Finnország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Lettország, Málta, Egyesült Királyság, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Spanyolország és Svédország) a polgári esküvővel egyenértékűnek ismerik el az egyházi esküvőt, kilencben (Ausztria, Belgium, Bulgária, Észtország, Franciaország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia és Szlovénia) pedig csak a polgári esküvőt ismeri el az állam. Ő Szlovákiát tartaná követendő példának, ahol a házasulandó felek elmennek a szükséges dokumentumokkal az anyakönyvi hivatalba, és miután a hatóság ellenőrizte ezeket, választhatnak, hogy tíz nap múlva polgári vagy egyházi esküvőt akarnak. Ha utóbbi mellett döntenek, kapnak egy formanyomtatványt, melynek az első oldalát kitöltik helyben, majd a papírt elviszik a templomba, ahol két tanú, illetve az egyházközség által delegált személy (pap), valamint a meghívottak jelenlétében megtörténik az esketés. A másik oldalán is kitöltött űrlapot aztán az ifjú házasok visszaviszik az anyakönyvi hivatalba, ahol kibocsátják számukra a házasságlevelet.

 Egyetértenek

 

A honatya hangsúlyozta: az egyházi esküvő nem lenne kötelező, az ateisták például választhatják az eddigi módszert, vagyis hogy az anyakönyvvezető előtt mondják ki a boldogító igent, viszont akik az egyházi ceremóniához ragaszkodnak, azoknak kevesebbe kerülne az esküvő, hiszen nem kell a polgári és templomi esküvői ünnepségre is költsenek. Hozzátette: konzultált az ortodox, a római katolikus és a református egyházak vezetőivel is, akik egyetértenek az ötlettel, hiszen amennyiben elfogadnák, a törvénymódosítás nem befolyásolná az egyházi dogmákat, szokásokat.

 

A sajtótájékoztatón a parlamenti képviselő arra is kitért: a szakbizottsági ülésen azt indítványozta, hogy törvényileg szabályozzák az étrend kiegészítők használatát, mert Romániában csak miniszteri rendelet létezik erre vonatkozóan. Ez azért is lenne fontos, mert a piacon egyre több ilyen típusú termék jelenik meg. Egyes testületi tagok elutasították a javaslatát, végül azonban elérte, hogy a bizottság kedvezően véleményezze. Megjegyezte: ezek az étrend kiegészítők egyébként doppingnak minősülő anyagokat is tartalmazhatnak, ezért kötelezően címkézni kellene ezeket, hogy a használatuk tilos a sportolók számára.

forrás: erdon.ro

 

 

A diákok utazási költségeinek a térítését kérte Szabó Ödön

 

Kérdést intézett Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselője, szerdán, február 20-án Románia oktatási miniszterének, a más településen tanuló gyerekek ingázási költségeinek az elszámolását illetően. A Bihar megyei honatya kérdésének tárgyát törvény írja elő, viszont a román oktatási rendszerben az utóbbi időben nem alkalmazzák megfelelőképpen.

„Több megyéből jelezték, hogy az állami oktatási intézmények nem fizették ki a törvény által előírt utazási költségeket az ingázó diákoknak. Ez számos esetben megnehezíti a többgyerekes családok anyagi helyzetét, melynek következtében a szegényebb családból származó diákok pénz hiányában kénytelenek abbahagyni tanulmányaikat” – taglalta az ingázási költségek körül kialakult körülményeket Szabó, majd egy Margittai három gyerekes család helyzetével példázott, ahol az egy főre eső nettó jövedelem 100 lej körül van, és a három gyerek 18 kilométer távolságról utazik mindennap az iskolába.

   „Az ingázási bérlet 150-300 lej érték körül mozog. Elképzelhetjük és kiszámolhatjuk azt, hogy a család mekkora erőfeszítéssel és anyagi befektetéssel taníttatja gyerekeit” – hívta fel Szabó Ödön az oktatási miniszter figyelmét az ingázási költségek mielőbbi kifizetésének a fontosságára, továbbá kérdésében magyarázatot kért a minisztertől írásban arra, hogy 1/2011 oktatási törvény ingázási költségekre vonatkozó része, milyen okokból adódóan nem lett alkalmazva, az összegek miért nem lettek kifizetve az elmúlt öt hónapban.

 

Forrás: rmdsz.ro

Módosítás dátuma: 2013. március 17. vasárnap, 12:59