Home Interjúk
PDF Nyomtatás E-mail

„Rövidebb, vagy hamarabb úton érdemes járni?”

 

 Nagyvárad- Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke, a konzultációról, kampányról, megosztottságról, a járandó utakról nyilatkozott az Erdély Online-nak.

 

–Az elmúlt napokban konzultáció sorozatot indított. Miért érezte ezt fontosnak?

–Ha az ember egy új feladatra vállalkozik, akkor szükség van konzultációra, tanácsra. A kiküldött levélben is mondtam: az orvos a jó diagnózishoz előbb megvizsgál, aztán ír fel gyógyszert. Fontos beszélgetni. Amúgy ez nem új dolog, a tavaly 16000 embernek a véleményét kértük ki a Bihari konzultációban.

 

–Milyen visszajelzései vannak?

–Nagyon pozitív. A válaszadók nagyon nyitottak voltak. Volt aki, amikor a településén jártam és bekopogtattam, személyesen adta ide a borítékot. Volt olyan is, aki elmondta, hogy a szomszéddal együtt töltötte ki. Örülök a sok válasznak. Sikeresnek tartom a konzultációt, hisz jó ötleteket kaptam több visszás helyzet megoldására.

 

Konzultáció

 

–Személyes találkozót, beszélgetést kértek öntől?

–Igen. Aki jelezte az igényt, szinte mindenkit elértünk telefonon és egyeztettünk. Volt olyan, aki elfogadta, hogy telefonon beszéljünk. Volt, aki kitartott a személyes találkozó mellett. Aki kérte, azzal mindenkivel fogok beszélni, ha nem sikerül december 9.-ig, hisz nagyon sűrű a program, akkor azután. Volt olyan is, aki akart találkozni, de elfelejtett elérhetőséget adni. Le is írta, hogy biztos nem fogom megkeresni. Nehéz is lesz így elérhetőség nélkül. Vicces dolgok is akadtak. Az egyik önkéntesünk az egyik jó barátomat is felhívta – nem tudta, ki az, és telefonon megkérdezte, mikor akar velem találkozni, mert bejelölte a kérdőíven. Pár perc múlva a jó barát a szomszéd irodából átjött és mondta, no, beszélgessünk Ödön.

 

–Milyen a hangulata Ön szerint az RMDSZ kampánynak?

–Nagyon jó. Erős csapattal indultunk neki és eddig mindenki jól teljesít. Nagyon sok helyen vagyunk jelen. Sok rendezvényünk van. Kopogtatunk, beszélgetünk, tervezünk, és közben még tesszük a dolgunkat a helyi és megyei tanácsokban.

 

Az élet nem áll meg

 

–Van erre idő kampányidőszakban?

–Persze, az élet nem áll meg, mert kampány van. Kell tárgyalni a költségvetésről, a fejlesztésekről, a pályázatokról, a jövőről. Azért, mert kampány van, a meglévő feladatokat el kell látni és a maximumot ki kell hozni mindenből. Sok jó ember van mögöttünk, akik segítenek.

 

–A politikai ellenlábasaik is sokat vannak jelen.

–Tudja,ez azért egy torzkép. A sajtó próbál kiegyensúlyozni, ott is ahol erre nincs szükség. Ha az egyik szereplő túl kicsi, akkor alulról világítja meg és így az árnyékát megnöveli. A nagyobbra felülről engedi a fényt és ennek az árnyéka kisebb lesz.

 

–Tényleg így gondolja?

–Igen, ez egyértelmű torzítása a valóságnak. Mi nem árnyékversenyt akarunk nyerni. Pár hónapja, júniusban világos lett az arány. Például az én körzetemben 9 RMDSZ-es szavazatra jutott 1 másik magyar. A sajtó az árnyékainkat közelíti egymáshoz, de mi nem az árnyékvilágban élünk.

 

–Mit tapasztal a román politikumban?

–Görcsösséget. Az USL azért görcsöl, hogy legyen egyedül többsége, sőt kétharmada. Most még magyarul is megtanultak, miután az Ady iskolájának a fejlesztési bérleti pénzét megfelezték, miután a Szacsvaynak az egyik épületét elvették, miután ortodox iskolába kényszerítettek magyar osztályokat.

Ezek után pofátlanság, hogy még magyarul is hirdetik magukat. A másik társaság,az ARD-be bújt PDL-sek is görcsölnek. Ők azért, hogy ne bőgjenek le nagyon. Magasnak ígérkezik a román részvétel ezért nekünk, magyaroknak, mindannyiunknak el kell menni, szavazni.

 

Program

 

–Mi tud mondani a Szövetség programjáról?

–Látott ön program vitát? Végre valaki erről is kérdez. Nézze,a múlt héten megjelent önöknél is a hír, hogy az ország Európai ügyekért felelős minisztere elmondta, csak az RMDSZ tett le fejlesztési tervet a 2020-ig terjedő uniós alapok felhasználására. Nekünk ott van a programunk, az RMDSZ honlapján, mindenki elolvashatja. Nem szlogenek, 64 oldal, kemény szakmai munka.

 

–Kemény munka ide, vagy oda, de ön is látja, sokan sokféle dolgokat ígérnek? Hogyan tud versenyezni az RMDSZ ezekkel az ígéretekkel?

–Mi nem ígéretekkel kell versengjünk. Aki nem nyerhet, mondhat nagyokat, mert senki nem kéri számon rajta. Mi, amit kimondunk, azt meg kell csináljuk. Az elmúlt évek bebizonyították, amit mondtunk, megtettük. Mondtuk: lesz magyar színház és lett, mert kiharcoltuk. Mondtuk lesz Körös part-felújítás és lett. Ígértük: lesz Holnaposok szoborcsoport, lesz jó út Mihályfalva és Várad között, megcsináltunk. Mondtuk, hogy eltöröltetjük a forfetáris adót, eltöröltettük. Mondtuk, lesz a várban szabadtéri színház, lett.

Ha kell, még tudom sorolni. Ott van Nagyszalontán, Margittán az önálló magyar iskola. Noha van nagyváradi EU-s képviselő, mégis az RMDSZ munkája az elejétől a végéig a Lorántffy iskola európai pályázati pénzbeli felújítása. Magyar helytörténet oktatáshoz Nagyváradon segédkönyvet adtunk ki. Beindítottuk a Szacsvay Akadémiát. Életre hívtunk egy közösségépítő, -szépítő, önkéntes rendszert Tulipán kaláka néven.

 

–Igen, így van, de van, aki az irammal nincs megelégedve.

–Erről egy történet jut eszembe, amit egy útátadáson hallottam. A korondi fazekas, cserépedényes vásárba ment szekerével. Kicsit megkésve érkezett a faluba és gyorsan akart a piacra jutni, azonban a falu elején egy útkereszteződés volt. Nem tudta merre menjen. Meglátott az egyik ház előtt egy idős székely bácsit és megkérdezte, melyik úton jut el a piacra. A bácsi elgondolkozott és mondta: emitt a rövidebb, amott a hamarabb.

 

–No és mit választott?

–Hát a korondi elindult a rövidebben. Alig ment pár száz métert és olyan sáros lett az út, hogy a szekér tengelyig süppedt. Egész délután segítségért járt, hogy kihúzassa. A piacot is lekéste. Délután ment hazafelé és meglátta újból az öregembert a ház előtt és odaszólt bosszúsan neki hogy: jól elirányított bátyám. Ez meg azt felelte én mondtam, hogy ez rövidebb, de az meg hamarabb. Így vagyunk ezzel a türelmetlenséggel mi is?

 

–Hát ezt, hogy érti?

–Azok, akik itt ajánlgatják magukat más magyar képviseletként, a járhatatlan utat ajánlják. A cél közös, de az RMDSZ azon az úton halad, ahol a célhoz is elérünk. Ön nem látja körülöttünk a növekvő nacionalizmust? Az általunk elindított háborús emléket, gúlát is kisebb „testcsellel” tudtuk megkoszorúzni és birtokba venni. Nekünk bölcsen kell politizálni.

 

–Mi ez a bölcsesség?

–Hát, például amikor látjuk, hogy Crin Antonescu, mint a nagyváradi Bolojan polgármester jó barátja, párttársa micsoda nacionalista szöveget mond, akkor nem gyengítjük a magyarság immunrendszereként működő helyi vagy parlamenti magyar képviseletet.

 

Ki veszít?

 

–De nem lehetséges, hogy más magyar párt is bejut a parlamentbe?

–Na, ne vicceljen. Ön elfelejtette mit mondtak az önök újságában a helyhatósági választás előtti pénteken, június 8-án? Pár hónapja volt. Azt mondták idézem: a Nagyváradi Városi Tanácsba 3–5 jelöltjük juthat be, a Megyei Tanácsba pedig 2. Emlékszem ott ültem az RMDSZ irodába és elgondolkodtam, valami nincs rendben. A közvélemény kutatásokban nincsenek ott, nem mérik őket. Gondoltam ilyen nagy valótlanságot csak nem mernek mondani két nappal a választás előtt, hisz hétfőn meglesz az eredmény. Kiderül a hazugság. No, mi lett az eredmény? Nem jutottak be a megyei tanácsba és a váradi tanácsba, ha csak ennyi lett volna, hogy nem jutnak be és nem mondtak igazat, akkor ez van. Nem először viszik el a magyar szavazatokat a románoknak, hisz visszaosztásból jutott már nekik köszönhetően magyar emberek szavazatából mandátum Vadim Tudoréknak, most meg a Diaconescuéknak. A gond csak az, hogy miattuk az egész magyarság azt is elveszítette, amije volt: a nagyváradi magyar alpolgármestert.

Azt egy viccel így írnám körbe:. Vadim Tudor és Funar küld egy táviratot az EMNP-nek. A táviratban ez áll: Gratulálunk nektek ennyi rosszat mi soha nem tudtunk volna csinálni a magyaroknak mint ti az elmúlt években. Nekik köszönhetjük, hogy ma az USL-nek többsége van a megyében.

 

–Dühösnek látszik.

–Igen, mert azt gondoltam ezek után nem lesz képük még egyszer ilyen félrevezetéssel előállni. Tévedtem. Ugyanaz a szöveg, majd a kiábrándultakat elviszik szavazni, ők is bejutnak, mondják újból. Ez egy régi, itt Váradon és a megyében három választást egymás után elbukó lejárt lemez.

 

–Akkor Ön szerint mit akarnak?

–Nem tudom, mit akarnak, igazából ezért vagyok dühös. A kollégáim szerint egyszerűen csak gyűlöletből, rosszindulatból szét akarnak verni mindent, ha nem ők vezethetik a magyarságot. Mondják a kollégák, hogy szerintük semmi szeretet, semmi őszinteség nincs bennük, ezért csinálják. Mások azt mondják, hogy fizetve vannak érte.

 

–Tényleg, van aki így gondolja?

–Igen, nagyon sokan. Nézze, csak a zsoldos nem gondolkodik el a tényeken. Ott feladat van. Nem hiszem, hogy mindenki zsoldos, de a vezetők egy része talán igen. Amikor már harmadik ízben is csak annyira futja az erődből, hogy a magyar képviseletet gyengíted, és mégis újból nekifutsz, akkor ön mit gondol, miért van ez?

 

–Hadd kérdezzek vissza, ön szerint miért van ez?

–Hát van ugye két opció, amit a kollégáim mondanak. Én szeretnék hinni egy másikban, hogy egyszerűen ennyire naivak. Ha igazam van, akkor illene gyorsan kinőni a naivitást, szétnézni és zárni a sorokat, visszajönni az RMDSZ-be. Ha a mostani eredmény után, ami egyértelműen megint megmutatja, hogy nem jutnak be sehova, nem így történik akkor sajnos az első két variáns a reális.

 

De ők is hihetik azt, hogy eredményt érnek el.

–Persze már el is értek. Pár éve a választáson, amikor elindultak ellenünk a megyei tanácsban volt 10 magyar, a választás után lettünk 9-en. Most voltunk 9-en, lettünk 7-en. Ők megint sehol. Folyton gyengítették a magyar jelenlétet. Ez eredmény, nem? Ön szerint hova játszanak, ha folyton a magyar kapuba rúgják a gólt.

 

Haladni kell

 

–Ön mindig három választásról beszél, de a mostani ellenfelük nem olyan régi?

–Viccel ugye? Itt az emberek, legalább is a vezetők többsége ugyanaz. Csak olyanok, mint a vándorló reuma. Hol függetlenként, hol az MPP, hol az EMNP színeibe vándoroltak. Mint a reuma a könyökből, a térdre, a hátra, stb. költözik, a baj csak az, hogy a magyarság testrészén belül így járkálva nem gyógyítást, hanem betegséget hoznak. Ez szerintem egyszerűen vétek, bűn meg, hogy még a szórványt, a legkiszolgáltatottabbakat is bántják, az egyenesen aljasság. De ők sem hisznek a rendszerükben, higgye el nekem.

 

–Ezt meg honnan gondolja?

–Hát onnan, hogy például, a héten rákérdeztem a kollégákra az RMDSZ irodában, hogy állunk, mennyi kettős állampolgárság kérelmet készítettünk el. Megnézték, kiderült közel 40 ezret és akkor említették, hogy az EMNP egyik parlamenti jelöltje a mi irodánkba hozta fel a barátját a fordításért, meg mindenért. Tehát bennünk bízik.

 

–Ki volt az?

–Nem mondom meg, nem akarom, hogy ezért bántsák. Tudják ők is, az RMDSZ-ben hasznosul minden szavazat. Hiszem, akik valóban jóhiszeműek és nem ártani akarnak a magyarságnak, ránk szavaznak és visszajönnek hozzánk. Jövőre olyan kérdések lesznek terítéken a parlamentben, mint a régióátszervezés, visszaszolgáltatás, alkotmánymódosítás. Erős magyar jelenlét kell.

 

–Mit tervez az RMDSZ, ha ez igaz?

–Dolgozik, türelmes marad, építkezik és kihasználja a megfelelő pillanatokat a magyar közösség fejlődése érdekében. Haladni kell, és közben ügyelni kell arra, ami már a mienk, amit már megszereztünk azt ne veszítsük el. Bölcsen kell dönteni, úgy Deák Ferencesen. Amúgy jövőre lesz 210 éve annak, hogy született, illene „a haza bölcsét” követni, kiegyezni a magyarságon belül és azon kívül egyaránt. Egységben és nem szétszórtságban az erő.

 

forrás: erdon.ro