Home
PDF Nyomtatás E-mail

 

Bethlen Gáborról és Erdély aranykoráról

Nagyvárad-Március 7.-én, szerdán este az Ady Endre Középiskola dísztermében folytatódott az RMDSZ Bihar megyei szervezete által életre hívott Szacsvay Akadémia Erdély a magyar történelemben című modulja. Oborni Teréz, az MTA tudományos főmunkatársa folytatta két héttel ezelőtt elkezdett értekezését.

A megjelenteket Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke üdvözölte. Ezt követően Oborni Teréz, a történelemtudományok kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense folytatta két héttel korában elkezdett vetített képes előadását, az Erdélyi Fejedelemség virágkorával (1606-1660). Kifejtette: Bocskai után 1607-1608-ban egy évig Rákóczi Zsigmond fejedelem uralkodott Erdélyben, ezt többek közt annak is köszönhette, hogy korábban gubernátor volt. Egyébként felső-magyarországi birtokosként került Erdélybe, de a rendek megszerették, és szerepe volt a híres Rákóczi-dinasztia megalapításában, utódai voltak a későbbi fejedelmek.

 A több évtizedig tartó Báthory-korszak Báthory Gáborral (1608-1613) zárult, aki zaklatott lelkületű, nagyravágyó politikus volt, s kissé összezavart mindent. Folyamatosan tárgyalt II. Mátyás magyar királlyal, aki elődeihez hasonlóan mintha nem volna figyelembe, hogy Erdély az Oszmán Birodalom vazallus állama, és Báthoryt vajdának tekintette. Végül 1613-ban megszületett a Pozsonyi béke, melyben a magyar király elismerte Báthoryt önálló fejedelemként, kimondta a külső támadással szembeni kölcsönös segítségnyújtást, és megállapította, hogy „Erdélyt nem idegeníti el a koronától másként, mint ahogy most van”.

 

Bethlen Gábor kora

 

1613. október 13-án a Kolozsváron tartott országgyűlés Bethlen Gábort választotta meg Erdély fejedelemévé, Oborni Teréz ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a kerek évfordulóra az idén egyebek mellett akadémiai ülésszakkal, nemzetközi konferenciával, vetélkedővel és egyéb ünnepséggel emlékeznek. Bojti Veres Gáspár krónikás jellemzése szerint „Gábor (…) kora ifjúságától kezdve magasabbra nézett, ékesszóló, merész, magabiztos, semmit lehetetlennek nem tartó ifjú volt…” Saját fejedelemsége előkészítése érdekében másfél évig tartó politikai manővereket vetett be a konstantinápolyi Portánál, amiért kortársai közül sokan gúnyosan Mohamedán Gábornak nevezték. Érdekességképpen elmondható még róla, hogy noha sohasem járt iskolába- a fejedelmi udvarban apródként nevelkedett- mégis fennmaradt levelezései olvasottságról és tájékozottságról tanúskodnak. Amúgy nem volt könnyű dolga miután megszerezte a fejedelemséget, mert döntenie kellett a székhelyről (végül Gyulafehérvár lett a főváros), és rendeznie kellett a szászok miatti belpolitikai problémákat. Ugyanakkor uralkodása kezdetén ő is mély konfliktusba keveredett II. Mátyással. (A Rhédey Ferenc váradi várkapitánnyal való levelezéséből is nyomon követhető, hogy Bethlen mennyire súlyosnak ítélte meg a helyzetet.) Az 1614-ben zajlott linzi egyetemes rendi gyűlésen például a magyar királynak és a bécsi püspöknek az volt a szándéka, hogy Bethlen-ellenes katonai támadást indít annak érdekében, hogy eltávolítsák a hatalomból és egy Habsburg-hű uralkodót tegyenek a helyére. Ezen törekvés azonban megdöbbentő eredménnyel zárult, mert a rendek nem támogatták az ötletet, és Bethlennek meglepő védelmezője akadt Thurzó György nádor személyében. A rendi gyűlés után 1615-ben II. Mátyás a Nagyszombati szerződés megkötésére kényszerült, mellyel elismerte, hogy Bethlen Erdély fejedelme, „Erdélyt és a Részeket pedig neki, azaz a királynak alávetettnek, a Magyar Korona elválaszthatatlan tagjának fogadja el, és a korona jogának ártani nem fog.”

 

Pompás udvartartás

 

1615-1619 között azonban a szerződés ellenére folytatódtak az atrocitások, nem szűnt meg a Bethlen-ellenes politikai hadjárat a Habsburg magyar királyok részéről. 1616-ban még ellenfejedelmet is állítottak Homonnai Drugeth György személyében. A helyzet csupán 1619-ben változott meg gyökeresen: Bethlen ekkora konszolidálta a hatalmát, megbékélt a rendekkel, megerősítette a végvárakat és a katonaságát, bekapcsolódott a harminc éves háborúba. Megszaporodtak a kincstári jövedelmek is- bár a fejedelem a gazdálkodás tudományát sohasem tanulta- és építkezések zajlottak szerte az országban. Az 1620-as esztendő Erdélyben és a Magyar királyságban is Bethlen feltétlen diadalát hozta, kevés kivételtől eltekintve sikert sikerre halmozott. Ezek fénypontjaként magyar királlyá is megválasztották, bár ő sohasem koronáztatta meg magát, talán azért, mert túl kockázatosnak vélte.

 

Értekezésében az ELTE docense arra is kitért, hogy Bethlen felvirágoztatta az udvartartását is, Erdélyből befogadó ország lett az uralkodása alatt. Neki köszönhetően különböző kulturális és műveltségbeli hatások érték az országot: Oborni Teréz kiemelte például az itáliai toszkán-lombard stílus hatását, a Velencében és Firenzében vásárolt tárgyakat. Hangsúlyozta: bécsi zenészek, lantművészek, orgonisták árasztották el a fejedelmi udvart, de ugyanígy beszélhetünk a konstantinápolyi iparművészeti hatásról is, az egyik évben például 1000 darab „erdélyi típusú” török szőnyeget rendelt az uralkodó.

 

Bethlen Gábort I. Rákóczi György (1630-1648), a „bibliás őrálló” fejedelem, Lorántffy Zsuzsanna férje követte, majd II. Rákóczi György (1648-1660), „Erdély elvesztője”, akinek az uralkodásával lezárult Erdély aranykora.

 

Erdély, a másik magyar haza

 

Összegzésképpen Erdély aranykoráról elmondható: kiépült egy alkotmányosság a középkori Magyar királyság alkotmányos berendezésén alapulva, megőrizve az erdélyi rendiség struktúráját; miközben az Oszmán Birodalom alávetettje volt, Bethlen komoly kapcsolatot alakított ki a nyugati keresztény országokkal; az új állam befogadta a reneszánsz eszméit, humanista tudósoknak, íróknak biztosított helyet és tevékenységi lehetőséget, és otthont adott a reformációnak, melynek képviselői megtalálták a helyes arányt az európaiság és a nemzeti elkötelezettség között és ez kifejezetten nagy hatással volt a nemzeti egységtudatra is.

 

Forrás: erdon.ro

 

 

„Bölcs pápája lesz a katolikus egyháznak”

Az eddigi információk alapján megállapítható, hogy Ferenc bölcs pápája lesz a katolikus egyháznak, nyilatkozta Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő.

Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, parlamenti képviselő, aki egyébiránt a római katolikus egyház tagja, a következőképpen értékelte Jorge Mario Bergoglio pápává választásának tényét: „Nagyon fontos az, hogy sikerült megválasztani egy új szellemiségű pápát. Remélem, hogy olyan vezetője lesz az egyháznak, amilyen vezetőt mindannyian szeretnénk, vagyis erősíteni fogja egyházunkat és a hitéletet. Első gesztusai és eddigi tevékenysége is biztató jelek ebben a tekintetben, hiszen Ferenc pápa annak a jezsuita rendnek a tagja, mely mozgalom önmagában a hit erősítéséről, a hitvilágnak a megerősítéséről szól. Másrészt a névválasztás is arra utal, hogy a társadalmi igazságtalanság elleni küzdelmet vállalja fel. Nagy bölcsességre vall, hogy jezsuita atyaként egy másik rend alapítójának nevét vette fel, ezzel a kizárólagosság helyett az az egységességet, a hívőkkel való közösséget választja. Ez utóbbi bizonyítéka az is, hogy áldást kért saját magára a hívektől, vagyis azt gondolja, hogy ebben a világban mindenki áldást adhat, ha tiszta szívvel éli azt meg. Nekünk, híveknek arra kell törekednünk, hogy azt az utat, amit Ferenc pápa fog kijelölni, azt megfelelő szinten tudjuk követni.”

Forrás: erdon.ro

 

 

 

 G

Még négy honatya Biharból

A visszaosztások nyomán Szabó Ödön (RMDSZ), Gavrilă Ghilea és Liviu Laza Matiuţa (mindketten ARD), valamint Ioan Hulea (PP-DD) is bejutottak a bukaresti törvényhozásba.

Mint arról korábban már beszámoltunk, Bihar megyében tizenhárom képviselői és szenátori választókerület közül tizenkettőben a győztes jelöltnek sikerült megszereznie a szavazatok abszolút többségét (50 százalék plusz egy szavazat), és csak egy képviselői körzet maradt „nyitva”, az, amelyikben Szabó Ödön RMDSZ-es jelöltnek mindössze pár tucatnyi szavazatra lett volna szüksége az ötven százalék eléréséhez. Arra lehetett számítani, hogy az újraosztás során abban a körzetben más jelölt kapja meg a mandátumot. Az Országos Választási Iroda kedd délutáni közlése szerint azonban az illető körzetből Szabó Ödön kapta meg a mandátumot. Sőt, a tizenhárom mandátum mellé további hármat kapott Bihar megye, ugyanis a 3. számú képviselői választókerületben a Dan Diaconescu Néppárt (PP-DD) jelöltje, Ioan Hulea, a 4. számú képviselői választókerületben indult Liviu Laza Matiuţa, és a 3. számú szenátori választókerületben indult Gavrilă Ghilea (mindketten az Igazságos Románia – ARD jelöltjei) szintén mandátumot kaptak. Így gyakorlatilag a Dél-Nagyvárad – Nagyszalonta körzetnek két szenátora, az élesdi és a belényesi képviselői körzetnek pedig két képviselője lesz. Ha pedig ide számítjuk Miroslav Merkat, a Romániai Csehek és Szlovákok Demokratikus Szövetségének képviselőjét, aki szintén helyet kap Románia parlamentjében, akkor Bihar megye tizenhét politikust küld a román törvényhozásba.

 

A nyertes be is jutott

 

„Az első szimuláció szerint úgy tűnik, hogy Bihar megyében én is mandátumot kapok” – reagált Szabó Ödön szerkesztőségünk megkeresésére azok után, hogy kiderült: az országos visszaosztás nyomán ő is bejut a román törvényhozásba. Mint ismeretes Szabó Ödön közel ötven százalékos eredménnyel nyerte meg választókörzetét, de mivel nem sikerült megszereznie az érvényes voksok ötven százalékát és még egy szavazatot, ezért úgy tűnt, hogy abban a körzetben másvalaki kapja meg a mandátumot. Szabó Ödön elmondta, hogy országos visszaosztás van, és a rendszer elsőként azokat preferálja, akik ötven százalékhoz közeli eredményt értek el választókörzetükben, függetlenül attól, hogy maradt-e még mandátum abban a körzetben, vagy sem. Szabó Ödön közel ötven százalékot kapott, így a mandátumosztó rendszer alapján neki járt a képviselői hely.

 

Magával a választási rendszerrel kapcsolatban az RMDSZ-es politikus elmondta: „Én az arányos rendszerek híve vagyok, és a magyarságnak is az arányos rendszer a jó. Szerintem a listás választási rendszer volt a legmegfelelőbb, már csak azért is, mert egy listára szakemberek is felkerülhetnek, míg az egyéni választókerületes rendszerben nehéz egy olyan szakembert megismertetni a közvéleménnyel, akinek szakterületén végzett tevékenységén kívül nincs más közéleti tevékenysége. De a tisztán egyéni választókerületes rendszernél jobb ez a mostani, mert így a szórványban leadott magyar szavazatok nem vesztek el” – fejtette ki a politikus.

forrás: erdon.ro

 Elérhetőség

Óvatos öröm volt az RMDSZ-nél

 

Nagyvárad- A választások éjszakáján természetesen az RMDSZ Sas-palotabeli székházában is nyomon követték az események alakulását. Szabó Ödön és Cseke Attila tartottak rögtönzött sajtótájékoztatót.

 

 A választások éjszakáján az RMDSZ Sas-palotabeli székházában is nyomon követték az események alakulását. Este 9 órakor a jelenlevők tekintete a televízió képernyőjére szegeződött, és óvatos örömmel, bizakodással állapították meg, hogy az urnazárást követő exit poll eredmények szerint valamennyi közvélemény-kutató intézet azt vetítette előre, hogy az RMDSZ átlépi a parlamenti bejutási küszöböt. A Bihar megyében induló jelöltek közül Szabó Ödönnel, Cseke Attilával, Pásztor Sándorral, Huszár Istvánnal, Csuzi Istvánnal, Ambruzs Ferenccel és Ferkő Jenővel találkoztunk az éjfél előtti órákban, akik telefonon keresztül tartották a kapcsolatot a különböző helyszíneken levő váradi, illetve vidéki munkatársaikkal, és a beérkező információk alapján latolgatták az esélyeiket.

 

Rögtönzött sajtótájékoztatóján Szabó Ödön köszönetet mondott mindazoknak, akik az RMDSZ-re szavaztak. Hangsúlyozta: pozitív kampányt folytattak, és ez a választások végeredményében is tükröződni fog. Arra hívta fel a figyelmet: az RMDSZ az egyedüli olyan politikai alakulat Romániában, mely 1989 óta mindig bejut a parlamentbe anélkül, hogy nevet változtatna vagy összeállna másokkal. Meglátásában ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a magyarok közti versenyzésnek nincs mobilizáló hatása, a gyenge részvétel pedig annak is tulajdonítható, hogy a kampányban hiányoztak a viták, a komoly javaslatok. Ehelyett inkább valami ellen korteskedtek a jelöltek, az USL anti-Băsescu, az ARD anti-USL, az EMNT anti-RMDSZ, a PP-DD pedig a rendszert kritizáló kampányt folytatott. Velük ellentétben viszont az RMDSZ konzultációt folytatott és programot tudott felmutatni.

 

Legális képviselő

 

A politikus azt üzente az EMNP-seknek: el kellene gondolkozniuk azon, hogy „ha többszörös próbálkozás után sem tudnak felfedezni egy kontinenst, akkor ne induljanak újra és újra útnak, inkább térjenek haza, mert különben csak az erőforrásokat élik fel.” Ugyanakkor megjegyezte: az autonómia, a föderalizmus és magyar anyanyelv használat élharcosai még arra sem képesek, hogy feljelentésüket magyar nyelven fogalmazzák meg, ez is bizonyítja a szavaik és a tetteik közötti különbséget. Szabó Ödön szerint az is bebizonyosodott ismét, hogy egyedül az RMDSZ képviseli jogosan az erdélyi magyarságot, és ezt az USL-nek is figyelembe kell vennie, ha együttműködést szorgalmaz a magyarokkal, a Szövetség által elért százalékos aránytól függetlenül.

 

Cseke Attila is köszönetet mondott a szavazóknak, különösen azoknak, akik az RMDSZ-es jelöltekre voksoltak. Ő is kiemelte a pozitív kampányt, és azon kívánságának adott hangot, hogy a megválasztott honatyák legalább ugyanolyan eredményességgel képviseljék a megyét, ahogy az elődeik tették.

 

forrás: erdon.ro

 

 

Szabó Ödön parlamenti képviselőjelöltet a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímen lehet elérni. Várja javaslataikat, észrevételeiket, ötleteiket, melyek megkönnyíthetik a Bihar megyei magyarság boldogulását és a Bihar megyei régió fejlesztését.

 

Elérhetőség

 

Szabó Ödön parlamenti képviselőjelöltet a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.  e-mailcímen lehet elérni. Várja javaslataikat, észrevételeiket, ötleteiket, melyek megkönnyíthetik a Bihar megyei magyarság boldogulását és a Bihar megyei régió fejlesztését.

 

 

Gazdasági és szociális gondok a megyében

 

Nagyvárad- Az RMDSZ Bihar megyei szervezete által indított kampánymaraton keretében szerda délelőtt Szabó Ödön képviselőjelölt összegezte a második nap élményeit az RMDSZ váradi székházában.

November 26. és december 3. között az RMDSZ Biharmegyei szervezetének tizenhárom képviselő-, illetve szenátorjelöltje közül heten kampányolnak egy héten keresztül úgy, hogy egymásnak adják át a stafétát. A második, keddi nap eseményeit szerdán Szabó Ödön képviselőjelölt, megyei ügyvezető elnök összegezte, az RMDSZSas-palotabeli székházában tartott sajtótájékoztatója keretében, azzal a megjegyzéssel, hogy számára kivételesen nem huszonnégy, hanem negyven órát tart a kampánymaraton program összetorlódások miatt. Arról számolt be, hogy a Megyei Tanács havi közgyűlésén kezdte az eseménysorozaton való részvételét, ahol két olyan európai uniós finanszírozású projektet is megszavazott, melyet néhány évvel ezelőtt az RMDSZ kezdeményezett: a Margitta-Tasnád közötti út felújítása, illetve a székelyhídi biomassza központ. Ezután a székelyhídi piacra ment, ahol sok emberrel találkozott. Egy családi vállalkozó elpanaszolta neki, hogy a sok állami intézmény (fogyasztóvédelem, pénzügyőrség, adóhivatal stb.) szinte megfojtja a KKV-szektort. A kereskedő egyetértett a politikussal abban, hogy az egyszerűbb illeték és adórendszer sokat javítana a helyzetükön. (Érdekességképpen megjegyezzük, hogy Szabó Ödönaz EMNT aktivistáival is összefutott. Újságírói kérdésre válaszolva azon meggyőződésének adott hangot, hogy „elkezdték a várható kudarcuk kommunikálását”, hasznosítva Szilágyi Zsolt politológiai tanulmányait). Az RMDSZ-es képviselőjelölt ezután Bihardiószegen konzultált egészségügyi, szociális és egyházi szakemberekkel. A családorvosok amiatt voltak felháborodva, hogy nem értékelik kellőképpen a munkájukat, és az is elhangzott még, hogy problémát okoz az állandó ügyeleti központok dotációval való ellátásának programhiánya. Az értelmiség zöme vidéken általában ingázik, egyedül a papok laknak helyben, ezért rájuk hárul minden adminisztrációs feladat elvégzése, ami sokszor megterhelő számukra. Ugyanakkor nincsenek államilag fenntartott öregotthonok, alacsonyak a jövedelmek és az utóbbi időszak könnyűipari gyárbezárásai miatt nagy a munkanélküliség.

A közmeghallgatás utánSzabó Ödön többek közt ellátogatott egy tyúkfarmra (a szigorú EU-s követelmények a tojók számának megfelezéséhez vezetett), elment egy lóistállóba, traktort vezetett és szántott, felkeresett egy rendőrőrsöt, egy pékséget és egy szódavízgyártó üzemet, járőrözött egy magánbiztonsági szolgálattal, tehenet fejt egy gazdaságban, és Borson találkozott a munkába igyekvőkkel, valamint besegített az újságkihordásba.

Szociális és gazdasági

Noha, mint említettük, Szabó Ödönszámára a szerdai sajtótájékoztatóval még nem ért véget a kampánymaraton, azért jelképesen átadta a stafétát Biró Rozáliának, egy jegyzetfüzet, és az RMDSZ Parlamenti választási program 2012-2016 címet viselő kiadvány formájában. A szenátorjelölt kifejtette: kampánymaratonja során szociális, gazdasági és kulturális témákra fog koncentrálni azon oknál fogva, hogy az Eurostat jelentése szerint is Románia az utolsó előtti helyet foglalja el az Európai Unió tagállamainak rangsorában, ami a GDP-nek a szociális szféra támogatását célzó százalékos részarányát illeti. „Az országban zajló választási kampány minősíthetetlen hangneme eltereli a figyelmet a valós problémákról, arról, hogy szociális piacgazdaságra lenne szükség”, vélekedett. Ennek megfelelően egyebek mellett Bihar községben agrárvállalkozókkal találkozik, ellátogat a kágyai foglalkozás terápia központba, a székelyhídi Szent Ferenc Alapítványhoz és az éjjeli orvosi ügyeletre, Érmihályfalván a Roma központba, Érsemjénben és Értarcsán a helyi kultúrotthonba, Bihardiószegen a gazdakörbe, Érszőllősön pedig a Vízelosztó központba. Emellett Biharvajdán időseknek és ovisoknak főz, Fugyivásárhelyen virágot pakol, Síterben pedig adventi koszorút készít.

 

forrás: erdon.ro

 

 

Könyvbemutató tánclépésekkel

 

A Szoboszlai-Gáspár házapár lelkes munkája nyomán alakult meg 2003-ban a Mezőtelegdi Pacsirták Néptánccsoport. Munkájukban sok segítséget kaptak a Szeged Táncegyüttes Harangozó Gyula-díjas művészeti vezetőjétől, Nagy Alberttől.

A már elhalálozott koreográfus minden ellenszolgáltatás nélkül fáradhatatlanul járta a vidéket, oktatta a tánclépésekbe rejtett ősi érzelemvilágot. A Pacsirták nem remélt gyorsasággal berobbantak az autentikus néptáncot óvók világába, több versenyen is sikert arattak. Mindezek fényében érthető, hogy Hodgyai Edit, a micskei Görböc Néptánccsoport vezetője, nemrég megjelent Hagyományőrzés és tehetséggondozás Biharban 2012-ig című szakmai jellegű könyvét Mezőtelegden is bemutatta az érdeklődőknek.

Szoboszlai-Gáspár István lelkipásztor barátként köszöntötte a szerzőt, aki a micskei táncosokkal a tiszteletes előző szolgálati helyén, a Bánságban, több mint egy évtizeddel ezelőtt már pörgette a szoknyát.


Az eseményen jelen volt Szabó Ödön az RMDSZ ügyvezető elnöke is, akitől a könyv megírásának az ötlete származik, ő kérte fel Hodgyait arra, hogy örökítse meg a megyében működő tizenhat néptánccsoport történetét. A könyv átfogó képet ad a csoportok létrejöttének körülményeiről, történetéről, beszámol fellépéseikről. Mindezt gazdag képi illusztráció teszi még érdekesebb kiadvánnyá.
 

Szabó Ödön rövid köszöntőjében különösen nagyra értékelte a szórványban tevékenykedő hagyományőrzők munkáját, akiknek még fokozottabb odaadással kell küzdeniük a megmaradásért az értékek továbbadása mentén. Örömét fejezte ki afölött, hogy az RMDSZ támogatása mellett gombamód szaporodtak a néptánccsoportok, táncoktatói táborok. Mindez már mozgalommá nőtte ki magát – fogalmazott Szabó.
 

Cvikker Katalin a Szigligeti Színház menedzserigazgatója elismeréssel beszélt a szerző hagyományőrzés terén kifejtett munkájáról, további támogatásáról biztosította. Teszi mindezt annak ellenére, hogy őt városi lévén későn érintette meg a néptáncba rejtett életérzés csodája, de mára már magáénak érzi a műfajt.
 Az eseményről nem hiányozhattak a Pacsirták sem, míves táncukkal teremtették a szépet.

 

 

 

 

 

D. Mészáros Elek
  

 

 

Disznótoros mulatságot szerveztek  

      
Nagyvárad- Pénteken, november 23-án az RMDSZ Bihar megyei szervezete nagy sikerű disznótoros mulatságot szervezett a sportcsarnokban, immár III. alkalommal
  . Magyarországi - székesfehérvári és pákozdi - vendégek is részt vettek ezen.

Az idén sem maradhatott el az RMDSZ Bihar megyei szervezete által a nagyváradi sportcsarnokban hagyományosan megrendezett disznótoros mulatság, sőt az elmúlt pénteken zajlott eseményen pákozdi és székesfehérvári vendégek is részt vettek. A megye valamennyi szegletéből, illetve Nagyvárad különböző körzeteiből érkezetteket a szervezők a lehetőségekhez mérten igyekeztek egymás mellé ültetni, a színpad előtt pedig egy nagyobb „parkett” állt a táncolni vágyók rendelkezésére.

A nagy sikerű rendezvényt megtisztelte jelenlétével Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke is, az egybegyűlteket pedig Biró Rozália választmányi elnök és Szabó Ödön ügyvezető elnök köszöntötte, majd rövid bemutatás kíséretében színpadra lépett a Bihar megyei RMDSZ valamennyi szenátor- és képviselőjelöltje.

 

Versenyek

A jó hangulatról több fellépő is gondoskodott, például a váradi Koktél zenekar, Kovács Bözske népdal- és magyar nóta énekesnő, a Bohém Band, vagy a Diószegről érkezett gyermekek, utóbbiak csárdást jártak a Szőcs Lőrincz prímás által szolgáltatott zenére, az egyik műsorvezető pedig Ihos József népszerű magyarországi humorista volt. A szórakozáson kívül azonban izgalmas perceket is tartogatott az együttlét: a települések versenyeztek egymással annak kiderítése céljából, hogy hol készítik a legjobb bort és pálinkát, és a legjobb disznótoros hidegtál, illetve savanyúság is elismerést érdemelt.   

    forrás: www.erdon.ro        

 

Az RMDSZ leadta a listáját

 

Nagyvárad- Október 29-én, hétfő reggel az RMDSZ Bihar megyei szervezetének parlamenti képviselő- és szenátorjelöltjei a megyeházán benyújtották az induláshoz szükséges irataikat a Megyei Választási Irodánál.

  

A tizenhárom jelölt közül Grim András és Bálind György objektív okok miatt nem lehetett jelen, a parlamenti tisztségre pályázókat pedig Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, a Megyei Tanács alelnöke is elkísérte. Bihar megyében az 1-es számú szenátori kollégiumban Biró Rozáliát, a 2-esben Ferkő Jenőt, a 3-asban Szíjjártó Zoltánt, a 4-esben Csuzi Istvánt indítja az RMDSZ, míg az 1-es számú képviselői kollégiumban Cseke Attilát, a 2-esben Szabó Ödönt, a 3-asban Grim Andrást, a 4-esben Bálind Györgyöt, az 5-ösben Fenesi Tibort, a 6-osban Pető Csillát, a 7-esben Ambruzs Ferencet, a 8-asban Pásztor Sándort, a 9-esben pedig Huszár Istvánt.

 

Pozitív kampány

 

Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke azt nyilatkozta: elkészült a Szövetség jelöltállítási listája, az Állandó Tanáccsal közösen az ehhez szükséges utolsó döntéseket is meghozták. Megítélésében egy nagyon erős csapattal vágnak neki a választásnak, olyan emberekkel, akik tapasztalattal rendelkeznek akár a törvényhozásban, akár az RMDSZ vezetésében, vagy az önkormányzati munkában, esetleg civilként dolgoztak különböző területeken, vagy intézményeket irányítottak. „Úgy értékelem, hogy nagyon sikeresen tudnak majd szerepelni a parlamenti választásokon”, mondta. Hozzátette: fontosnak tartja azt, hogy minél magasabb legyen a részvétel, ezért arra kér minden magyart, hogy menjen el szavazni december 9-én, hisz látható, hogy minden eddig elért eredmény megkérdőjelezhetővé válik, ha nem tudjuk ezeket megvédeni. Így történt ez például Nagyváradon a Szacsvay Imre Általános Iskola Stănişoarei/Garay utcai épületrészével is, és ehhez hasonlóan fordulhat elő másutt is, ha nem tudunk részesei lenni annak a döntési mechanizmusnak, amely egy országnak, egy megyének vagy egy helyi közösségnek a sorsáról határoz, illetve beleszólási lehetőséget biztosít.

„Azt gondolom, hogy az RMDSZ ugyanúgy egy nagyon korrekt kampányt fog véghezvinni, ahogy máskor is tette. A jövőről szeretnének beszélni, arról, hogy milyen terveink vannak. Úgy vélem, lényeges lesz, hogy az elkövetkezendő időszakban a régiók átszervezésénél egy erős frakcióval rendelkezzünk, hogy amikor az ezzel kapcsolatos viták lezajlanak, az erdélyi magyarságnak a lehető legerősebb parlamenti képviselete legyen, mely az elképzeléseit érvényesíteni tudja. Másrészt pedig a következő ciklusban alkotmánymódosításra kerül sor, és a már meglévő kisebbségvédelmi rendelkezéseket esetleg újabbakkal tudjuk megtoldani”, közölte a politikus. Hangsúlyozta: pozitív kampányra készülnek, s abban reménykednek, hogy mások is hasonlóan viselkednek majd. Nem kívánnak csatározásokba belemenni, mert nekik nem a magyarok az ellenfeleik, hanem meglátásukban a román részvételt kell túlhaladni a magyar részvétellel annak érdekében, hogy a mandátumaikat meg tudják őrizni.

A politikai alakulatok október 31-ig adhatják le jelöltlistáikat, a hivatalos kampány pedig a december 9-i parlamenti választ megelőző egy hónapban fog zajlani.

 

Forrás: www.erdon.ro

 

 

Elindult az RMDSZ kampánya

 

Nagyvárad- Szerdán a Holnaposok szobortcsoportnál tartotta kampánynyitó rendezvényét az RMDSZ Bihar megyei szervezete. Felolvasták a Program a holnapért című dokumentumot, melyet a jelöltek aláírtak.

 

A váradi magyarság számára szimbolikus helyen, a Fő utcán a közelmúltban felavatott Holnaposok szoborcsoportnál tartotta meg szerda délután kampánynyitó rendezvényét az RMDSZ Bihar megyei szervezete. Ennek megfelelően a mikrofonhoz lépő jelöltek beszédeinek egyik közös vonása az volt, hogy valamilyen formában utaltak az alkotás jelképes értékére.

Az egybegyűlteket Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök köszöntötte, aki úgy vélte: a december 9-i választáson indulóknak nem kell elmondaniuk, hogy mit akarnak tenni vagy csinálni, elég, ha felsorolják az eddig elért eredményeiket, mert ezek önmagukért beszélnek. Arra hívta fel a figyelmet: ahhoz azonban, hogy a szavak az elkövetkezendő időszakban is tetté válhassanak, a magyarságnak erős parlamenti képviseletre van szüksége, olyan politikusokra, akik „ha nem is hozzák le a csillagos eget, de legalább megpróbálják”. Biró Rozália szenátorjelölt párhuzamot vonva a Holnaposok kora és napjaink történései közt azon meggyőződésének adott hangot: hamarosan egy új fejezet kezdődik a romániai magyarság életében, ezért a hatékony érdekképviselet, az élhetőbb holnap, valamint a szülőföldön való érvényesülés érdekében a száz évvel ezelőtt tevékenykedett költőkhöz hasonlóan elszántan és vakmérően össze kell fogni „az RMDSZ ernyője alatt közösen, mert a külön ösvény nem járható út”.

Közösség, egység

Cseke Attila képviselőjelölt Ady Endre egyik 1901-ben írt publicisztikájából idézve kijelentette: az akkori üzenet ma is érvényes, vagyis bátran kell tervezni, és csak felelősséggel, erővel lehet előre haladni. Hozzátette: mindenkinek meg van tehát a helye a társadalomban, s a saját képességeinek és tudásának felhasználásával hozzá kell járuljon a közösségi terv megvalósításához a múlt megbecsülésével, eredményes és hatékony munkával. Pető Csilla képviselőjelölt a nyári Tulipán-kalákák hangulatát, egyesítő erejét elevenítette fel, azt emelve ki, hogy a parlamentben is egy olyan csapatra van szükség, melynek tagjai bíznak egymásban, hitelesek és betartják az adott szavukat. Pásztor Sándor képviselőjelölt felsorolta az elmúlt négy év RMDSZ-es megvalósításait. Úgy fogalmazott: a jelöltek ennek jegyében készülnek fel a következő négy esztendőre is, azzal a fő irányvonallal, hogy az összefogás, az együtt gondolkodás jelentőségét hangoztatják, mert ez nem egy valamiféle ágazat, hanem közösségünk feladata. A kollégáival közösen tehát arra vállalkozik, hogy az eredményeket szaporítsák annak érdekében, hogy Nagyvárad holnapja gazdagabbá, színesebbé, biztosabbá, és élhetőbbé váljon.

Szabó Ödön képviselőjelölt is az egységes képviselet érdekérvényesítő erejét hangsúlyozta, megítélésében a célokért közösen és következetesen kell harcolni, hittel és vállvetve, kezet nyújtva a jó szándékú embereknek. Utóbbi jelzőt külön nyomatékosította, mert szerinte hazudnak azok, akik felelőtlenül ígérgetnek s azt mondják, hogy az RMDSZ mellett más magyar szervezet is bejuthat a román parlamentbe. A politikus ugyanakkor a decentralizációt, az anyanyelv használat bővítését, valamint a kulturális környezet gazdagítását jelölte meg követendő célként.

Az ünnepségen közreműködött Meleg Vilmos színművész és Dimény Eszter kilencedikes diák. A rendezvény végén valamennyi jelölt aláírta a Bihar Megyei RMDSZ Program a holnapért: bizalom, biztonság, jövő című dokumentumát, mellyel vállalták, hogy a következő négy évben is az egységes, erős, következetes magyar közösségi érdekképviselet mellett kötelezik el magukat.

 

Forrás: www.erdon.ro

 

Értékadó nap a Szacsvayban

Gyermekzsivajtól volt hangos csütörtökön a nagyváradi Szacsvay Imre 1-8 osztályos iskola. Számtalan környékbeli településről és Magyarországról is érkeztek diákok a Magyar Népi Kultúra Napja alkalmából megrendezett hagyományőrző és egyben közösségépítő találkozóra.

A tanintézet által az idén kilencedik alkalommal megrendezett ünnepséget az iskola egykori tanára, Bordás Andrea honosította meg, de mára már az egész tanári kar kiveszi részét a szervezési, előkészítő és lebonyolító munkálatokból. Az 5-8 osztályos diákok mellett meghívták a negyedikes kisiskolásokat és tanítóikat is, íly módon hangsúlyozva a rendezvény közösségépítő voltát.
Kecse Gabriella aligazgató, a rendezvény egyik főszervezője köszöntötte a megjelent diákokat, az őket elkísérő tanárokat, ugyanakkor köszönetet mondott a városi és a megyei tanács nyújtotta támogatásért is.

Szabó Ödön, a megyei tanács RMDSZ – frakcióvezetője elmondta, hogy már ő maga is visszatérő vendége a Nyüstölőnek. A népi kultúra megyeszékhelyen való megismertetésében a Nagyvárad Táncegyüttes munkáját emelte ki Szabó, míg vidéken részben élő valóságként megtalálható e fontos ősiség. Biztatta a fiatalokat, hogy látogassák a fellelhető tájházakat, falumúzeumokat. Nemsokára a kínálat tovább bővül, Ottományban kész program van erre, Székelyhídon visszaállítják a halászati eszközöket felvonultató múzeumot – sorolta Szabó, aki az RMDSZ további támogatásáról biztosította a szervezőket.


A több mint négyszáz gyermeket megmozgató tevékenységek több helyszínen zajlottak, többek között mézeskalács festéssel, rongybaba készítéssel, agyagozással, népi motívumok fára festésével próbálkozhattak a nebulók. Végig követhették a kenyér útját a búzavetéstől egészen a kemencéig. A délutáni Nyüstölő elnevezésű néprajzi vetélkedőt megelőzően a Szakszervezetek Művelődési Házába is ellátogattak, ahol a Nagyvárad Táncegyüttes előadását tekintették meg.
 

A vendéglátás is igazodott a rendezvény jellegéhez, zsíros kenyér, savanyú uborka és hortobágyi palacsinta várta a fiatalokat, akiknek jó étvágyát ezúttal sem lehetett kétségbe vonni.

 

 

 

 

 

D. Mészáros Elek